Most, hogy eljött az ősz ideje, és ilyen szép kiránduló idő van mindenképpen szeretnénk felhívni egy érdekesnek ígérkező programra, ami nem más mint a november negyedikén, ötödikén, hatodikán megrendezésre kerülő Garda Fesztivál, Tihanyban, amit a Garda hal tiszteletére rendeznek.
“Garda? És az mi?” kérdezte egy ismerős figura miután elinvitáltam magunkkal erre az eseményre. Halat bírja, de ezzel még nem igazán találkozott korábban. No a garda vagy más néven a “Látott hal” egy, Magyarországon honos fajta. Elterjedését tekintve Közép-Kelet-Európától egészen a Kaszpi-tengerig megtalálható a nagyobb folyókban, tavakban. Nálunk is fellelhető a Tiszában, valamint a Dunában, azonban a legnagyobb populációja a Balatonban található. Nevét a halászatának módjáról kapta, erre még később kitérek.
Tudni kell a gardáról, hogy viselkedését tekintve hasonlít a heringekre. Magyarul hatalmas rajokban jönnek fel a felszín közelébe, ezzel elsötétítve a vizet egy bizonyos folton. Vagy ahogy megírta Herman Ottó a maga lebilincselő stílusában: “Természetes, hogy a merre ez a haltömeg mozog, megváltozik tőle a víz színe, csillogása is; az a pont, a hol a halsereg van, sötét, sajátságosan biborbarnás színt öltve, kivált csöndes időben s magasabb helyről már messziről látható. “
Szóval egy meglehetősen látványos jelenségről van szó, innen ered a “Látott Hal” kifejezés is, hiszen a maga idejében külön embereket állítottak a félsziget oldalába, hogy figyeljék meg a halak mozgását, és időben szóljanak a halászoknak akik bőséges zsákmányhoz juttatták a települést. Bőségesebb időkben 200-300 tonnát kitermeltek egy évben, szóval príma fogással büszkélkedhetett. A halászati tradíciókat a mai napig megtartották, sajnos a kifogott mennyiség jelentősen csökkent az elmúlt években.
Mi fog történni ezen a fesztiválon? 10 órakor megindul a halászat, amit 11 fele egy mondhatni rituális szállítás követ, amikor a halat felviszik a faluba. Majd pedig délben megindul a sütés ami után borral öblíthetjük le ezt a pompás csemegét. Hogyan is készítik? Jókai a következőket írta róla:
“A cserepcsíkon sült garda olyan ínyencfalat, ami még a pisztrángon is túltesz. Sütésének módja pedig szinte elüt más halak elkészítésének módjától, ugyanis mikor a gardát ragyogó apró pikkelyeitől és belső részeitől megtisztítják, deszkára fektetik, s mindkét oldalán egész a gerinccsontig ható ötven-ötven vágást tesznek (ez a sűrű bevagdalás arra szolgál, hogy a halacska minden szálkája úgy el legyen aprózva, hogy evés közben észre se vehesse az emberek azok létezését), az így bevagdalt, száz vágással ellátott halak oldalai azután jó édes paprikával kevert sóval bedörzsölendők, s akkor egy felhasogatott fazsindelyből hegyesre faragott kis nyársat, a „cserepcsíkot” a hal száján keresztül úgy nyársalják fel, hogy a hegyes vége a hal farkánál valamivel hosszabban kiálljon, úgy, hogy ott meg lehessen fogni ezt a fácskt. A hal feje oldalán pedig még hosszabb darabnak kell kimaradni a cserepcsíkból, hogy annál fogva a sütni való halat oda lehessen tűzni a parázs mellé.”
A történelmi hagyományokkal büszkélkedő esemény hangulatos őszi programnak ígérkezik, így aki teheti, kedve van, szereti a halat vagy nem látogasson ki mindenképpen! Az időnk is jónak ígérkezik, szóval nagy gond nem lehet. Csak ha elfogy a hal.
Ti ettetek már gardát?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.